Egy generálkivitelezés során az, hogy milyen ablakot választunk már nem csak az időjárás és a külső behatások elleni védelem szempontjából kulcsfontosságú, de otthonunk megjelenését is nagymértékben befolyásolja. Az elmúlt évtizedben a  műanyag ablak bizonyult a legnépszerűbb választásnak, aminek váz kerete és tokja a nevével ellentétben nem is műanyagból, hanem rozsdamentes acélból készül. Ugyanakkor az anyag kiválasztása mellett egy házépítés alkalmával az üvegrétegek száma és vastagsága is hatalmas jelentőséggel bír, ugyanis a fűtés által termelt hő 25 %-át az ablakokon keresztül veszíti el otthonunk. Így a kétrétegű üveglapok helyett már inkább háromrétegű üveglapokat ajánlunk, hiszen minél több az üveglap, annál jobb egy az ablak hőszigetelő képessége. A háromrétegű ablakok esetében az üvegvastagság a fél cm-t is meghaladhatja, ahol legtöbb esetben argon-gázzal töltik ki az üvegek közötti részeket. Egy házépítés során – legyen szó tégla vagy könnyűszerkezetes ház kivitelezéséről – a generálkivitelező segítséget nyújt az ingatlan típusához megfelelő ablak kiválasztásában, figyelembe véve:

  •   az ingatlan energetikai tulajdonságait;
  •   jövendőbeli otthonod stílusbeli jellemzőit;
  •   a strapabíróságot és időtállóságot;
  •   az ablakok méretét;
  •   a garanciát;
  •   a rendelkezésre álló anyagi forrást.

Amennyiben szeretnél többet megtudni a generálkivitelező munkaköréről, olvasd el a „Ki lehet generálkivitelező?” című írásunkat. Most pedig nézzük meg milyen előnyőkkel és hátrányokkal rendelkeznek a különböző anyagokból készült ablakok, egy házépítés alkalmával.

Milyen ablak típusok közül lehet választani? 

Kecskemét és környékén a legtöbb megrendelés egy generálkivitelezés során műanyag ablakra érkezik, köszönhetően az anyag megbízhatóságának, strapabíróságának és kiváló ár-érték arányának.

A megrendelők 3 féle típus közül választhatnak, amely az alábbiak szerint csoportosítható:

1) kívül-belül fehér műanyag ablak – ami az olcsó házépítés kulcsa – kétségkívül egy pénztárcabarát megoldás;

2) színes fóliázott műanyag nyílászáró amelynél lehet: 

  • kívül színes belül fehér, extra 25%-os áremelkedéssel;
  • vagy kívül-belül színes műanyag, ami akár 40%-al is megnövelheti az ablak árát;

3) alumínium ablakokon belül megkülönböztetünk:

  • kívül alumínium, belül műanyag;
  • kívül-belül alumínium; 
  • kívül alumínium, belül fa ablak, amelynél főleg fenyő vagy tölgy alapanyagokat használnak és az egyik legköltségesebb megoldás. 

4) végezetül pedig a kívül-belül fa ablak.

Fontos megemlíteni, hogy mind a 4 típusnál az ár, gyártótól függően elég komolyan változhat!

Mit érdemes tudni a műanyag ablakról? 

A műanyag ablakokkal kapcsolatban rengeteg tévhit terjeng az interneten, és még ez sem volt elég ahhoz, hogy elbizonytalanítsa a házépítés előtt állók bizalmát. Ez a típus ugyanis nem igényel karbantartás, ezen kívül vegyszerek vagy ápoló szerek nélkül is könnyedén takaríthat. Ellenállónak bizonyultak mechanikai és időjárási tényezőkkel szemben. Egyik hátrányuk az anyag elszíneződéséből adódik, amelyet a jobb gyártók már extra UV védő anyaggal vonnak be.

melyik a legjobb műanyag ablak?

Extrémebb vagy nagyobb egybefüggő üvegfelületek kitöltésére is a műanyag vagy a jóval drágább, de strapabíróbb alumínium borítású nyílászárókat szoktuk javasolni, ugyanis ezek az anyagok az idő múlásával sem vetemednek. Ugyancsak negatívumként szokták megemlíteni a penészedést, ami inkább a szellőztetés hiányából nem pedig az anyag áteresztőképességének hiányosságából adódik. Itt jó tudni, hogy akár napi 3x-i 10 perces szellőztetés is elég lehet ahhoz, hogy megóvjuk otthonunkat a páralecsapódás okozta penészedéstől. A legtöbb műanyag ablak pedig rendelkezik már résszellőző funkcióval, így a szellőztetést sem kell annyira szigorúan venni. A résszellőző funkció azt jelenti, hogy nyitásiránytól függően, leggyakrabban 11 óra irányába elforgatjuk a kilincset, melynek hatására az ablak nem zár annyira tökéletesen, biztosítva ezzel a természetes levegő szabad áramlását. Ezen kívül a generálkivitelezés során a hővisszanyerős szellőztető rendszer beépítése is megoldást nyújthat a problémára. 

Mit érdemes tudni a hővisszanyerős szellőztető rendszerről?

A hővisszanyerős szellőztető berendezés a ventillátoros szellőztetés legenergiahatékonyabb megoldása, amely úgy segíti a friss levegő szállítását, hogy közben nem kell félnünk a hőveszteségtől. A rendszer elszállítja a párát és egyéb káros anyagokat, miközben kiszűri a – szellőztetéssel járó – Kecskemét városára jellemző polleneket és port, ezáltal a levegő nem csak friss, de egészséges is lesz.

hővisszanyerős szellőztetés

Mikor érdemes fa nyílászárót választani?

Egy házépítés során a legtöbb alapanyag kiválasztásánál a döntésünket leginkább az ár, a minőség és a megjelenés befolyásolja. A fa ablakok esetében ezzel ellentétben mondhatni csak a megjelenés dominál, főleg akkor, ha a skandináv stílusú rönk illetve gerendaház kivitelezése mellett tettünk le voksunkat. Itt azonban fontos kihangsúlyozni, hogy a műanyag kétségkívül egy problémamentes anyag, a fa megfelelő karbantartás mellett ugyancsak egy strapabíró megoldás, amelynél a kulcs a “hosszú élethez” a megfelelő alapanyag kiválasztásán van. Pontosan ezért, ha hossztoldott, rétegragasztott, csomómentes kiváló alapanyagú fából állítják elő ablakunkat sokáig élvezhetjük a dizájnos megjelenést. Megbízható alapanyagok közé tartozik a:

  • lucfenyő;
  • vörösfenyő;
  • tölgy;

de a bükk és az erdei fenyők közül a borovi fenyő is egyre gyakoribb választásnak bizonyul. Itt pedig már rá is térhetünk az alapanyag fő negatívumára, a fa sűrűségére és időtállóságára, vagyis az időegység alatt felvett víz mennyisége, ami  jócskán elmarad a bükk és a borovi fenyőnél. Így a kedvező ár nem feltétlenül eredményez kedvező végeredményt, főleg ha 50-60 év távlatában tekintünk a nyílászárókra.

melyik a legjobb fa ablak?

További negatívum a fa sérülékenysége, vetemedése és karbantartási igénye, azonban sok esetben a 3-5 évente esedékes faápolást felülírja az a csodálatos megjelenés amire csak ez az alapanyag képes. A fa anyagából adódóan sokkal kötöttebb, míg a műanyag ablaknál ugyanaz a típus elérhető 2 vagy 3 rétegű megoldásban, úgy a fa ablakok esetében a vastagság és az üvegfelépítés kéz a kézben járnak. Ez lényegében azt jelenti, hogy a gyártók csak bizonyos vastagságú üveget tehetnek egy adott vastagságú üvegtartó profilba. 

Mit érdemes tudni az ablakok szigetelésről?

Az ablak szigetelésénél fontos tisztázni pár a szerkezettel kapcsolatos tényezőt, ugyanis a szerkezeti elemeknek külön-külön hatalmas jelentősége van a hőmegtartó képességet tekintve.

  1. Az ablak távtartójának a hőszigetelő képességét például egy hőhídegyütthatóval, a Psi-értékkel jellemezzük. A rozsdamentes acéllal kombinált ISO-műanyag távtartóval rendelkező ablak rendelkezik a legjobb értékekkel.
  2. A légkamráknál, vagy más néven légréseknél pedig megkülönböztetünk 3, 5, 6, vagy 7 légkamrával rendelkező ablakot, ahol minél több légkamrával rendelkezik az ablak, annál magasabb a hőszigetelő képessége.
  3. Az ablakszárny esetében ideális mélységről 20mm vagy afölötti értéknél beszélünk, ami azért is kulcsfontosságú, hiszen minél jobban belesüllyed az üveg az ablakszárnyba, annál kedvezőbb lesz a hőszigetelés. Minőségi kategória esetében akár a 100 mm-t is elérheti a beépítési mélység.
  4. Az üvegrétegek számánál nem csak az üvegek vastagsága jelent védelmet az ablaknak – amely rétegenként egy extra 44 mm-es üveget jelent – de a rétegek közötti légrés is, ami az üvegvastagság 4x-ese, vagyis 16mm.
  5. Az üvegek közötti rések nemesgázzal való kitöltése akár a 95%-ot is elérheti egy minőségi ablaknál.
  6. Az üvegrétegek száma a fényáteresztő képesség szempontjából is fontos, mivel egy 3 rétegű ablaknál a napenergia mindössze 50%-át engedi be, míg a 2 rétegnél ez akár 70%-ot is elérheti. Azonban az építőipar fejlődése az ablakgyártásra is kiterjedt, így egy generálkivitelezés során már találkozhatunk olyan 3 üvegrétegű ablakkal, amely ugyanolyan fényáteresztő tulajdonsággal bír, mint a 2 rétegű társa.

Ablakunk hőszigetelését tovább javíthatjuk különféle árnyékolókkal, amit a „Redőny vagy zsaluzia?” című írásunkban részleteztük.

Ablakválasztás generálkivitelezői szemmel

Sokszor futnak bele a megrendelők abba a hibába, hogy az ablak tényleges méretét összekeverik az ablaküveg méretével. Példával élve egy 1100 mm X 1800 mm ablak esetében a méret a tokkal együtt értendő, ami sok stílusnál igencsak lekicsinyíti az ablaküveg felületét – amely a legtöbb esetben ”csupán” 75%-a az ablaknak. A generálkivitelezés során a tervezési szakaszban egy úgynevezett bevilágítási értéket is figyelembe kell venni, amit befolyásol a helyiségek:

  •   alapterülete;
  •   tájolása;
  •   és az ingatlan belső eloszlása.

Itt a tok mérete és az árnyékoló is hatással van az adatokra, ezért ajánlott mindig egy kicsivel nagyobb ablak méretet választani.

A fa hatás kedvelőinek jó hír, hogy már létezik egy fa hatású fóliával bevont acél is, ami nem csak megjelenésében javít a fehér ablakkereten, de a fólia ellenáll az UV sugárzásnak is, ezzel megóvva a keretet az elszíneződéstől és az anyag elgyengülésétől. Itt azonban számítani kell arra, hogy a házépítés költségei igencsak megugranak. 

nyílászáró beépítés

Amennyiben a generálkivitelezés során spórolni szeretnénk az ablakokon, semmilyen körülmény között sem ajánljuk, hogy a megtakarítás a minőség rovására menjen. Az ablakok esetében a nyíló ablakokat fix ablakokra, vagyis nem nyíló ablakra tudjuk cserélni, amely igazán nagy változást jelenthet a költségvetésben. Itt természetesen figyelembe kell venni a szellőztetés lehetőségét, amely kulcsfontosságú minden ingatlannál, hiszen a belső pára közel 95-97%-a csupán így tud távozni az otthonodból. Pontosan ezért ajánlott minden helyiségben legalább egy nyíló ablaknak lennie. A nyíló ablakoknál megkülönböztetünk:

  •   balos vagy jobbos nyíló;
  •   bukó;
  •   bukó-nyíló balos vagy jobbos;
  •   középen félnyíló balos vagy jobbos;
  •   középen félnyíló és bukó, amelynél a nyílási lehetőségekért felelős vasalat, szárny és zsanér nagyban befolyásolja az árat.

A fentebb említett nyílási lehetőségek mellett a műanyag ablakok résszellőzője az egyik leghasznosabb és legajánlottabb funkció (kizárólag a nyíló és a bukó nyílási lehetőségekkel rendelkező ablakoknál elérhető), ami a kilincs 45 fokos elforgatásával érhető el. Emeletes házak esetében hasznos a takarítási lehetőségeket is figyelembe venni a fix vagy nyíló ablak kiválasztásánál.

Összességében legyen szó bármilyen anyagról, vagy üvegréteg mennyiségéről és/vagy vastagságról, a kulcs itt is – mint a házépítés során mindenhol – a minőségen van. Egy minőségi generálkivitelezés során ugyanis az ablak várható élettartama könnyedén meghaladhatja akár 50 évet is, így érdemes a házépítés árkalkulátor tervezésénél egy kicsit többet ”áldozni” a minőségi ablakokra.

Amennyiben jövendőbeli otthonod ablakainak kiválasztásánál szeretnéd profik segítségét igénybe venni, a Legohome csapata a hét bármely napján a rendelkezésedre áll.