Téglaház vagy könnyűszerkezetes ház? Hazánkra a hagyományos, téglából épült házak a jellemzőek, azonban az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségre tettek szert a felépítési időben és árban is kedvezőbb megoldást nyújtó könnyűszerkezetes házak. Egyre többen választják ezt az építési módot, na de vajon jó döntést hoznak? Ha annyira szuper a könnyűszerkezetes ház, akkor miért nem választja mindenki azt? Van egyáltalán számottevő különbség a kettő között?
Igen, azt kell, hogy mondjam rengeteg különbség van a kettő között. De ne aggódj, most választ kaphatsz minden felmerülő kérdésedre!
Megosztó információkat találhatunk a generálkivitelezőknél is, hiszen van, aki csak ezt, vagy azt vállalja. Ez nagyrészt abból ered, hogy egy téglaház felépítése más szaktudást, szerszámot, felépítési technikát igényel a könnyűszerkezetes házhoz képest. Van olyan, aki azért nem vállal mást a téglán kívül, mert egyszerűen nem hisz benne, hogy más megoldással felépült ház ugyanilyen jó minőséget képviselne. Emellett az is ott van a háttérben, hogy sok esetben nincsenek meg a hozzá szükséges felszerelések és ismeretek sem.
Kezdjük is az elején, mit kell tudni a két típusról? Ismerjük meg jobban a történetüket!
Téglaház:
Magyarországon már hosszú idő óta a legelterjedtebb alapanyag a tégla, a legtöbb ház ebből az anyagból került felépítésre. Hazánk éghajlatára tökéletes megoldás a tégla, hiszen nagyon jól megtartják a hőt. A legtöbb kontinentális éghajlatú országban ez az építési mód terjedt el. Más országokban (pl. Amerikai Egyesült Államok, Svédország) a könnyűszerkezetes házak aránya sokkal magasabb (akár az épülő házak 70-80%-a is ebből készül) és igen nagy népszerűségnek örvendenek. Felmerülhet a kérdés, ha nekik megfelel, akkor nekünk miért nem? Nos, az előbb említett országok rengeteg fa alapanyaggal rendelkeznek és az éghajlatuk is teljesen más. Ott olyan természeti katasztrófák is előfordulnak, amik megkövetelik azt, hogy hamar felhúzzanak egy új házat (1. azért, hogy ne következzen be a baj és minél előbb kész legyen, 2. ha bekövetkezett a szerencsétlenség, akkor minél hamarabb legyen tető a család feje fölött).
Előnyök a tégla építésű ház esetén:
Könnyűszerkezetes ház:
A köztudatban leginkább negatív asszociációval terjedtek el a könnyűszerkezetes házak, rengeteg az álhír, aminek többsége nem igaz. Érdemes azonban ezt a lehetőséget is megvizsgálni, hiszen tudunk előnyöket itt is megemlíteni.
Előnyök a könnyűszerkezetes ház esetén:
Azért nem beszéltem korábban az árról, mert úgy gondolom ez egy nagyon sarkalatos pont és a legtöbb ember ez alapján dönt. Valóban az egyik legfontosabb tényező az ár, és azt is tudom, hogy egy építkezésnél minden egyes forint számít, viszont nem mindegy, hogy hogyan számítjuk ki azt!
Amennyiben azt mondja egy generálkivitelező, hogy ő fel tudja építeni 360.000 forint / m2 áron a házat, akkor fel kell neki tenni a következő kérdéseket:
Miért? Mert a következő 4 árvariáció esetén forintra pontosan ugyanannyit kell fizetni egy kulcsrakész ház felépítése után:
Házépítés árak | ||
1. | 358.066 Ft/m2* | nettó ár / bruttó m2 |
2. | 375.969 Ft/m2* | bruttó ár / bruttó m2 |
3. | 461.905 Ft/m2* | nettó ár / nettó m2 |
4. | 485.000 Ft/m2* | bruttó ár / nettó m2 |
*Az áraink a családi ház alapterületének nagyságától függően változhatnak. Bővebb információk a Műszaki tartalom menüpontban olvashatók. Az ár tartalmazza a kulcsrakész átadást, a közművek telken belüli bekötését. Az ár nem tartalmazza a konyhabútort, a lámpatesteket, a parkosítást, a kerítést, a térkövezést, a redőnyözést, a szúnyoghálókat, geodéziai felmérést, talajmechanikát, 3D látványtervezést és az építési telket.
Mit jelent a nettó és a bruttó ár? A nettó “ár” az adó (ÁFA) nélküli ár, ami lehet 5% vagy 27% is, attól függően, hogy magemberként (27%) vagy generálkivitelezővel (5%) építünk. A bruttó ár viszont tartalmazza az adót, vagyis az ÁFA-t.
Na és mit jelent pontosan a nettó/bruttó négyzetméter? A nettó “m2” a ház hasznos területét jelenti vagyis a fő és válaszfalak nélküli teret, a bruttó “m2” viszont tartalmazza a fő és válaszfalakat, valamint a szigetelést is.
Ha arra vagy kíváncsi, hogy valóban mennyi az annyi és mekkora az a hasznos tér, ahol ténylegesen lakni fogsz, akkor a bruttó árat és a nettó m2-t kell figyelembe venned! Mindenféleképpen ezt számold ki először, bárhova is mész, ugyanis óriási eltérések lehetnek így a végösszegben!
Téglaház vagy könnyűszerkezetes ház az olcsóbb? Mi ténylegesen kiszámoltuk neked, hogy abban esetben, ha egy alacsonyabb minőségi kategóriába tartozó könnyűszerkezetes házat építünk (100 m2 esetén), akkor kb. 1.000.000 forintot lehet spórolni egy téglaházhoz képest. Viszont, ha igazán jó minőségű könnyűszerkezetes házat szeretnél építeni, akkor az bizony sokkal drágább lesz, mint egy téglaház! Bár gondolom most nagyon meglepődtél és elgondolkodtál azon, hogy mi túlozzuk-e el a dolgot, de hidd el, hogy nem. Elmondom miért is van ez így! A téglaszerkezet valóban drágább, viszont a könnyűszerkezetes házakat NEM szabad polisztirol (hungarocell) szigeteléssel borítani, hanem csak kőzetgyapottal, ami megközelítőleg négyszeres áron van, valamint a felhelyezését is kb. kétszeres áron végzik el a szakemberek.
Téglaház vagy könnyűszerkezetes ház épül fel gyorsabban? Mint, ahogy korábban már említettem a könnyűszerkezetes házak szerkezetét előre elkészítik egy gyárban, az elkészült elemeket pedig készen szállítják az építési telekre. Ez pedig valóban olyan gyors munkavégzést tesz lehetővé, hogy akár 2 hónap alatt is elkészülhet egy ilyen ház. A hangsúly viszont az “elkészülhet” kifejezésen van, ugyanis jelenleg Magyarországon mindenhol munkaerőhiány van. Ebből kifolyólag nem létezik olyan könnyűszerkezetes házakat előállító cég, aki 6-8 hónapnál előbb vállalja a ház legyártását és elkészítését. Amennyiben a tégla házakat hasonlítjuk a könnyűszerkezetes házakhoz, akkor azt mondhatjuk, hogy van + 2 hét száradási idő, illetve a helyszíni munkavégzés is ki van téve az időjárás viszontagságainak. Amennyiben a szakemberek pont időben ráérnek, illetve az időjárás is kedvező, akkor egy téglaház is felépíthető 3 hónap alatt. De ne ringassuk ilyen hiú ábrándokba magunkat, mivel tudjuk, hogy a szakemberek nem fognak azonnal ráérni és az időjárás sem lesz kiszámítható. A realitások talaján maradva azt mondhatjuk el, hogy egy téglaház felépítése kb. 8-10 hónapot vesz igénybe, ami olyan 2 hónapos hátrányt jelent a könnyűszerkezetes házhoz képest. Tehát ténylegesen van időbeli eltérés, ez nem is vitatott, érdemes azonban mérlegelni, mivel ez a 2 hónap a jövőben több évnyi minőségbeli különbséget is jelenthet.
A lényeges rész pedig mindig a minőség, hiszen MINDENT lehet jól és rosszul is csinálni. Létezik tökéletesen felépített könnyűszerkezetes ház, és hibával halmozott téglaépítésű ház is. Ebből következik az, hogy nem lehet biztosra mondani, hogy melyik épület fog stabilan, hosszabb ideig állni. Bár az tény, hogy a masszív kivitelezés nagyobb lehetőséget ad a téglaházaknak a hosszabb élettartamra. Én úgy gondolom a számottevő különbség a két építési mód között az ökológiai lábnyom.
Amennyiben úgy érzed mindenáron időszűkében vagy, és mindent is meg szeretnél tenni a környezettudatosságért, akkor válaszd a könnyűszerkezetes házakat. Amennyiben pedig ezek nem igazak rád, akkor azt ajánlom maradj a hagyományos, bevált, hosszú távon is kiváló minőséget nyújtó téglaházaknál!