Generálkivitelezés árak

Aki házépítésen gondolkozik és már kicsit is utánanézett az áraknak, az már biztosan észrevette, hogy sokszor több, mint százezer forint különbség van a négyzetméterárak között. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy tényleg néhány hely ennyivel olcsóbb, mint a másik? A legtöbb esetben sajnos nem erről van szó, hanem egyfajta átverésről, amibe igen könnyű beleesni. Hiszen mindenki szeretné a legkedvezőbb ajánlatot választani, de sokszor csak a végén derül ki, hogy mi is történt valójában.

Fontos már az elején letisztázni, hogy összesen 4 lehetőség van a négyzetméterár megadására, ez pedig annak köszönhető, hogy az ár, valamint a négyzetméter esetében is beszélhetünk nettó, illetve bruttó értékről.

Nézzük is, hogy mit jelent ez pontosan! Először vegyük át az ár kérdését, ugyanis ez nem hiszem, hogy sok magyarázatot igényel. Épp úgy, mint szinte minden boltban itt is az ÁFA lesz a különbség, ami 5%-ot jelent (ha generálkivitelezővel építettünk, magánszemélyként pedig ugyanúgy 27% lesz az ÁFA, mint a boltban). Sajnos a legtöbbször a házépítéssel kapcsolatos hirdetéseknél a nettó ár van feltüntetve, ami nem tartalmazza az adót, és igaz, hogy ez “csak” 5%-os különbség, de egy nagyobb, akár több, mint 100 m2-es ház esetén ez egyáltalán nem kevés plusz összeget jelent.

A másik, sokak által nem teljesen ismert különbség a nettó/bruttó négyzetméter között van. Legkönnyebben úgy lehetne megfogalmazni, hogy a nettó terület az, ahol élünk, míg a bruttó az a teljes ház nagysága. Összefoglalva, a bruttó négyzetméterbe beletartozik minden külső, illetve válaszfal, valamint a szigetelés is és persze minden, ami a falakon belül található. Miért nagyon becsapós ez? Mert ha fel van tüntetve, hogy bruttó 129 nm-es a ház, akkor annak a nettó, élhető, bebútorozható megfelelője csupán 100 nm lesz. Igen, ez máris azt jelenti, hogy 29 négyzetméterrel kevesebb helyre lehet pakolni, mint ahogy azt eredetileg képzeltük.

Ezek az információk tudatában tehát megállapíthatjuk, hogy a következő 4 számítási módot is lehet használni a négyzetméterár megadásakor:

1. nettó ár/bruttó m2
2. bruttó ár/bruttó m2
3. nettó ár/nettó m2
4. bruttó ár/nettó m2

Mit jelent ez a számok tekintetében? A következő táblázat úgy gondolom, hogy magáért beszél, ugyanis növekvő sorrendben jól látszik, hogy milyen eltérések figyelhetőek meg a különböző számítási módoknál.

*Az ár kulcsrakész állapotban történő átadással, tervezéssel és közmű rákötéssel együtt értendő, mely minimum nettó (hasznos) 100 m2 alapterületű családi ház építését feltételezi. A feltüntetett ár nem tartalmazza a konyhabútort, a lámpatesteket és az építési telket!

Gondolom mondanom sem kell, hogy a legtöbb generálkivitelező az első opciót tünteti fel, mivel így sok konkurenciánál jobb árat tud felmutatni. Ez azonban egyfajta dupla átverés, ugyanis nem csak, hogy a végösszeg nem fog stimmelni és igazából több lesz, mint amit megadtak, hanem még az élhető tér is kevesebb lesz majd, mint ahogy azt vártuk.

Mi a teendő? Mindig kérd el a bruttó árat, és tudd meg, hogy mennyi a nettó négyzetméter, ugyanis kit érdekel, hogy milyen vastagak a falak, meg a szigetelések, amikor csupán arra lennénk kíváncsiak, hogy mekkora helyen fogunk élni. 

Illetve ezen kívül még egy számítást figyelembe vehetsz, de csakis akkor, ha CSOK támogatással építkezel, ugyanis ebben az esetben az ÁFA összegét visszaigényelheted. Így nyugodtan számolhatsz a nettó árral és a nettó négyzetméterrel.

Összességében tehát elmondható, hogy sokszor a legjobbnak tűnő árral járunk a legrosszabbul, éppen ezért legyünk mindig nagyon figyelmesek. Egy családi ház felépítésénél ugyanis nem pár százezer forintról van szó, hanem az is lehet, hogy több milliót kell megfizetnünk a tévedésünkért, vagy kisebb házat kapunk az általunk elképzeltnél.

Milyen ütemek vannak egy házépítés során és mennyi az elkészülési idejük?

• I. ütem (15%): terveztetés, kitűzés, sávalap, lábazat, föld feltöltés, alapcsövezés, szerelőbeton – kb. 18 nap (11 nap munka + 7 nap száradás)
• II. ütem (15%): falazás, áthidalók, pillérek, koszorú – kb. 22 nap (15 nap munka + 7 nap száradás)
• III. ütem (15%): tetőszerkezet, cserepezés, bádogozás – kb. 14 nap
• IV. ütem (10%): belső tégla válaszfalak, gépi vakolás – kb. 14 nap
• V. ütem (10%): homlokzati hőszigetelés, födém szigetelés – kb. 10 nap
• VI. ütem (15%): külső nyílászárók, villany, víz és fűtésrendszer – kb. 20 nap
• VII. ütem (10%): tűzgátló gipszkarton mennyezet, estrich aljzatbeton, glettelés – kb. 70 nap (10 nap munka + 60 nap száradás)
• VIII. ütem (10%): burkolás, festés, szerelvényezés, parkettázás, beltéri ajtó – kb. 30 nap

*A levegő-levegő hőszivattyú darabszáma az épület hasznos területének függvénye! 100 m2-es ház esetében gáz fűtéssel, 4 db legalább 4-es SCOP értékkel rendelkező készüléket jelent.