Hőszigetelés esetén négy féle módról beszélhetünk, ezek között van régebbi, közismert verziók, de újabb megoldások is. Mielőtt részletesen bemutatom a különböző alternatívákat, úgy gondolom érdemes tisztázni, hogy miért is fontos hőszigetelés a házépítés során.
Bár nagyon meghatározó, hogy miként néz ki otthonunk kívülről, mivel mindenki azt látja meg először, én mégis fontosabbnak tartom, hogy a szigetelést először funkciója szempontjából vizsgáljuk meg, főleg ha azt a festés egyébként is eltakarja. Fűtés, vagy éppen hűtés esetén a falakon, tetőn, padlón és nyílászárókon keresztül képes távozni a benti levegő. Minél több távozik, annál többet kell újra előállítania a háztartásunkban lévő rendszerekkel. A szigetelésnek legfőbb feladata, hogy ezt megállítsa és az épület belsejébe zárja a kívánt hőmérsékletű levegőt. Ez két tényező miatt is nagyon fontos. Egyik, hogy kevesebb energiát használnak a fűtésért/hűtésért felelős szerkezetek, aminek hatására pedig a számlákon lényegesen kevesebb összeg fog szerepelni. Másik tényező pedig maga a környezetvédelem, ugyanis minél kevesebb energia felhasználásával tudjuk élni az életünket, annál szebb jövő vár ránk.
Milyen lehetőségeink vannak, ha hőszigetelésről van szó? Kőzetgyapot (régi és mindenki által ismert), hungarocell (régi, de pár évvel ezelőtt átalakították), cellulóz (nemrég jelent meg a piacon), üveggyapot (a legújabb szigetelőanyag). Nézzük meg egyesével, hogy melyikről mit érdemes tudni.
Nem véletlen, hogy a kőzetgyapot ennyire régóta megtalálható a szigetelőanyagok piacán. Tűzvédelmi besorolását tekintve az A-F-ig terjedő skálán a legjobb „A” minősítést kapta, ami konkrétan azt jelenti, hogy az anyag nem képes az égésre. További remek tulajdonsága, hogy rendkívül strapabíró, így jó felhelyezés esetén legalább addig fogja bírni, mint ameddig maga az épület. Hangszigetelése kiváló, teljesen elnyeli a kintről befelé jövő, illetve a bentről kifelé menő hangokat is. Természetesen, ha csak ilyen nagyszerű tulajdonságai lennének, akkor mindenki ezt kérné és nem lenne szükség a további opciókra, de sajnos nincs így. Kettő hátránya van a korábban felsorolt szigetelési formákkal szemben. Az egyik az, hogy akár kétszer annyiba is kerülhet, mint például a hungarocelles megoldás. Ez nem kizárólag a kőzetgyapotnak köszönhető, hanem a súlyából adódóan masszívabb kellékek szükségesek a rögzítéséhez, valamint a ragasztó anyagból is több fog kelleni. A másik hátránya pedig az, hogy csak kesztyűben és védőmaszk használata mellet lehet dolgozni ezzel az anyaggal. Elengedhetetlen a szükséges védőeszközök használata a szúrós tapintása és a finom por tüdőbe áramlásának megelőzése miatt.
Második lehetőségünk a hungarocell, más néven polisztirol szigetelés, ami sok álhírrel ellentétben nem tartalmaz semmi emberi egészségre káros anyagot. 2016-ban tiltották be az úgynevezett HBCD (brómozott égésgátló) használatát, így azóta az összes hungarocell mentes ettől a szertől. Mindössze csak „E” besorolást kapott a tűzvédelmi skálán, továbbá hamarabb vezeti a hangot, mint hogy elnyelje azt. Cserébe a piacon ez most a legkedvezőbb árú szigetelés, valamint kellő vastagság esetén ugyanolyan jó hőszigetelő tulajdonsággal bír, mint a kőzetgyapot. Nagyon jól bírja a strapát és ellenáll szinte mindennek, kivéve az erős napsütésnek, amely hatására egy idő után képes besárgulni.
A fújható cellulóz még nem igazán közismert, mivel nem olyan régóta található meg a hazai építőiparban. Amennyiben fontos neked a környezetvédelem, akkor ez számodra a legmegfelelőbb, ugyanis a szigetelőanyag papír újrahasznosításának az eredménye. A fő alkotóeleme az újság, ami ugye fából készül, ezért nem csak elképesztően kicsi lesz az ökológiai lábnyomunk tőle, hanem az ember egészségére sem ártalmas egy cseppet sem. Egyik legnagyobb előnye, hogy nem táblákból áll, mint az első kettő szigetelőanyag, hanem fújni lehet. Ez nagyban megkönnyíti a felhelyezést, valamint nincsen semmi hulladékanyag a munka befejeztével sem. Tűzállóság szempontjából találhatunk olyan cellulózt, ami „B” besorolású, de innen lefelé egészen az „E” értékig van választási lehetőség. Tudni kell az „E” besorolásról, hogy az ide tartozó anyagok lényegében elősegítik a tűz terjedését, ami egy fából készült tetőszerkezet szigetelése esetében mondhatni nem a legelőnyösebb. Éppen ezért nagyon fontos leellenőrizni, hogy csakis magasabb besorolással rendelkező cellulózt használjunk. Mivel ez az anyag fújható, ezért minden apró hézagba is be tudunk jutni vele, és ennek köszönhetően teljes mértékben résmentes lehet a szigetelés. Ráadásul hangszigetelésre is kiválóan alkalmas.
A negyedik és egyben utolsó szigetelőanyag a fújható üveggyapot, ez a legújabb anyag, ami megjelent. Nemrég robbant be az építőiparba, éppen ezért ezt is még csak a tetőszerkezet, valamint könnyűszerkezetes ház esetén a falak szigetelésére használják. Hőszigetelés, tűzvédelem, valamint hangszigetelés tekintetében is kiváló eredményei vannak, illetve ez a szigetelőanyag is fújható csakúgy, mint a cellulóz. Éppen ezért képes bejutni minden egyes résbe, valamint a fújásnak köszönhetően nem kell számolnunk szabásból eredő hulladékkal sem.
Összességében elmondható, hogy az eddig bevált szigetelőanyagok nem véletlen vannak még a piacon, ugyanis számtalan alkalommal bizonyítottak már. Mind a kőzetgyapotnak, mind a hungarocellnek megvannak az előnyei, illetve hátrányai is, ezért a választás nagyban függ az anyagi lehetőségeinktől, valamint attól, hogy a generálkivitelező melyik anyagot preferálja jobban. Azonban érdemes fél szemmel az újabb technikákat is figyelni, például tető szigetelése esetén, ugyanis a fújható technikának köszönhetően mérföldekkel egyszerűbb a munka végzése ezekkel az anyagokkal. Ráadásul biztosak lehetünk benne, hogy a résmentes fújásnak köszönhetően a lehető legjobban szigetelnek majd hosszú évekig.
Amennyiben többet szeretnél megtudni a szigetelésekről, olvasd el „Melyik a legjobb hőszigetelés” című írásunkat!
