Biztos vagyok benne, hogy mindenki találkozott már a kőműves szakmával. Azt azonban már nehezebb körülírni, hogy mivel is foglalkozik pontosan? Milyen feladatkörök tartoznak a fennhatóságuk alá?
Amikor házépítés a cél, akkor rengeteg különböző szakember segítségére lesz szükség. Hiába fogadunk fel egy jó generálkivitelezőt, mindenképp hasznos, ha mi magunk is tisztába vagyunk azzal, hogy kik, miért és mit fognak csinálni a házunkon. Ahhoz pedig, hogy igazán átlássuk a házépítés folyamatát, elengedhetetlen a kőműves feladatkörét tisztázni.
Mindenki, aki részt vesz az építésben egyaránt fontos, azonban a kőművesmunka kiemelkedik. Tevékenysége közé tartozik a beton aljzatok kivitelezése, falak építése, vakolása, szigetelése, járdák elkészítése, lépcsők megépítése, burkolása és olykor mindezek bontása is, de kezdjük a legelején. Hiába választottuk a legjobb villanyszerelőt vagy tetőfedőt, ha a ház alapja, falai ferdék, akkor számos problémába ütközhetünk a későbbiekben. Egy igazán jó kőműves ismérve a precizitás. Ugyanis, ha kezdetben nem stimmelnek pontosan a számok, akkor az csak eszkalálódik és a végére így több 10 centiméterről is beszélhetünk. Miért olyan fontos pár centiméter? Jogosan merülhet fel a kérdés, viszont az esztétikai, valamint az épület stabilitása szempontjából egyáltalán nem mindegy. Arról nem is beszélve, hogy bebútorozva mindenki számára könnyen láthatóvá válik majd, hogy valami nincs rendben az adott helységgel.
A kőműves munkája akkor kezdődik, mikor a gépi földmunkák már teljesen elkészültek. Az első, és talán a ház építése során legfontosabb feladat, a megfelelő alap elkészítése. Az alapok tekintetében megkülönböztethetünk sík, illetve mély verziókat.. A besorolásuk attól függ, hogy a földfelszín alatt 3 méternél mélyebbre kell-e leérnie az alapnak, vagy sem. Az alap mélységének kiszámítása több tényezőtől függ, köztük attól, hogy milyen mélyen van a teherhordó altalaj, mekkora pontosan a teher, illetve természetesen az alapozás síkjának talajvíz felett kell, hogy elhelyezkedjen.
Ha sikerült pontosan kimérni a helyét az előbb említett körülményekhez és a tervrajzokhoz igazodva, akkor jöhet a beton. Miután megtörtént a kiöntése, kezdődhet a tömörítés. Ez azért fontos, mert így a levegőbuborékok eltávoznak az alapból, és ezáltal egy erősebb és strapabíróbb közeget kapunk. Azonban figyelni kell rá, hogy csak kellő mennyiségű döngölést (erős ütések, amely által összetömörülnek az alkotóelemek) kapjon, mert a túl hosszú tömörítés során a kavicsok mélyre kerülnek, emiatt pedig az alap nem lesz kellően teherbíró, valamint a környezeti csapásokkal szemben sem lesz ellenálló.
A jó alapnak nem csak az elkészítése, hanem a megtartása is sok odafigyelést igényel, mivel a kiöntés után átlagosan 15 napot kell várni, míg folytatódhat a munka. A több mint 2 hét várakozás alatt pedig arra kell figyelni, hogy véletlenül se száradjon ki a beton, mert akkor szintén a strapabíróságát veszélyeztetjük. Éppen ezért naponta legalább háromszor locsolni kell (reggel, délben, este), de fontos, hogy ne nagy nyomással, mert abban az esetben eldeformálódhat a felszíne.
Ezt követően jöhetnek a falak. A pontos tervek alapján ilyenkor már jól látja a szakember, hogy hova kerülnek pontosan az ablakok, ajtók, illetve a válaszfalak. A nyílászárók mérete kiemelt fontosságú, mivel felfelé csak úgy lehet tovább építeni, ha kellően alá van támasztva. Ezeken kívül pedig a sarkok kialakításához szükséges még a precíz kőműves. Úgy gondolom, hogy a jó szakember egyik legjobb barátja a lézeres szintező. Ez az eszköz azt a célt szolgálja, hogy lézer segítségével megvilágítja a vízszintes, illetve függőleges vonalakat. Így a kijelölt sávoknak köszönhetően nem csak a munka végeztével tudja ellenőrizni, hogy jól sikerült-e, vagy sem, hanem a munka közben folyamatosan felül tudja vizsgálni az éppen készített szakaszt.
A házépítés ára manapság nagyon magas, viszont fontos, hogy ne a munkaerőn spóroljunk, és válasszunk szakmailag elismert generálkivitelezőt, aki irányítja és felügyeli a szakembereket.
