A házépítés előtt állók leggyakrabban feltett kérdése felém az, hogy “milyen fűtési rendszert válasszak?”.
„Tisztelt Olvasó!
A 2022.10.14. napon bejelentett napelemeket érintő változások miatt a lenti számítások már valószínűleg nem lesznek érvényesek. Mivel a hivatalos közlönyt még nem adták ki a részletekkel, a cikk átdolgozását egyelőre nem végeztük el.
Ígérjük, hogy amint meglesznek az új információk a cikket a lehető legrövidebb időn belül átdolgozzuk.”
Az enegriaárak elszabadulása és a fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkenése miatt egyre nagyobb nyomás helyeződik az építtetők nyakába. Azt azonban sokan elfelejtik, hogy az egyre jobban érezhető felmelegedés miatt már nem a fűtésen, hanem inkább a hűtésen van a hangsúly.
Nézzük meg a 2022-es, szinte elviselhetetlen meleg és száraz nyarat. Ilyen forróságban szinte aludni sem lehet. Szakemberek szerint az idei nyár lesz a leghűvösebb, ami nem túl pozitív előrejelzés. Míg télen simán felveszünk egy pulóvert, addig a meleg házban a klímán kívül nem sok egyéb lehetőségünk marad.
Azt azonban kevesen tudják, hogy a klíma egyrészt hatalmas áram fogyasztó, másrészt iszonyatosan egészségtelen. Keringeti a port és az általa termelt kondenzvíz milliónyi baktérium, vírus, amőba és penész forrása, ami igen komoly allergia, idővel pedig légzőszervi megbetegedésekhez vezethet. Azt is kevesen tudják, hogy a klíma szárítja a levegőt, ami egy esős meleg napon akár még hasznos is, azonban egy ilyen aszályos nyáron, ami 2022-ben volt, kifejezetten káros is lehet. Kiszárítja a nyálkahártyát, ami növeli a megbetegedések kockázatát. A komfort érzetünket pedig tovább rontja az is, ha alvás közben klímázunk. Amennyiben be van kapcsolva fázunk, ha viszont ki van kapcsolva, akkor képtelenség aludni a hőségtől.
Létezik olyan megoldás, ami egyszerre tud fűteni, hűteni, olcsó a fenntartása, komfortos és az egészségre sem káros?
A válasz igen és hőszivattyúnak hívják, mennyezeti hűtéssel és hővisszanyerős szellőztetéssel párosítva. Sajnos a kiépítésük viszont meglehetősen költséges.
Mielőtt rátérnék a hőszivattyúra nézzük meg, hogy milyen lehetőségek vannak fűtésre és hűtésre:
(a) gázfűtés + klíma + napelem
(b) elektromos padlófűtés (hőtárolós vagy infra fűtőfóla) + klíma + napelem
(c) elektromos kazán vizes padlófűtéssel + klíma + napelem
(d) levegő-víz hőszivattyú + fancoil rendszer vagy mennyezeti hűtés + napelem
(e) víz-víz hőszivattyú + fancoil rendszer vagy mennyezeti hűtés + napelem
Az alap árunk az (a), (b) és (c) opciót tartalmazza, az összes többi viszont egyedi árazást kíván.
Menjünk végig egyesével a lehetőségeken:
Alap árunk egy 100 m2 ház esetében a következőket tartalmazza:
Mennyibe kerül egy 100 m2-es ház kifűtése gázzal?
Erre nehéz válaszolni egyrészt a földgáz árának változása, az elérhető kedvezmények és támogatások lejárati ideje, valamint az egyéni felhasználási igények miatt.
Ha viszont figyelembe vesszük egy átlagos család felhasználási szokásait (22°C) és feltételezzük, hogy a saját műszaki tartalmunkkal épül meg egy DK-i tájolású 100 m2-es ház, akkor éves szinten 1125 m3 gázfogyasztással tervezhetünk, ami a 2022.08.01. naptól életbelépő szabályozás szerint kb. 110-115.000Ft/év gázszámlát jelent*. Ebből nagyjából 70.000Ft/év megy el a fűtésre és 40-45.000Ft/év a melegvíz előállításra.
*1 m3 gáz rezsicsökkentett ára: 99,949 Ft! 1729 m3 feletti éves fogyasztás felett, viszont 1 m3 gáz piaci ára: 747 Ft.
Beszéljünk egy picit a gáz helyzetről
2022 előtt csak nevettem azon, aki azt mondta nekem, hogy nem akar gázfűtést, mert mi van ha “Putyin elzárja a gázcsapot”. Teljesen lehetetlennek tartottam, hogy ilyen bekövetkezhet. Aztán kitört az Orosz-Ukrán háború és minden megváltozott.
A gázfűtés annyira olcsó volt, főleg a kondenzációs gázkazánok elterjedésével, és olyan jó hatásfokkal üzemeltek, hogy semmilyen egyéb alternatív fűtéssel nem érte meg helyettesíteni, ha a komfortérzet is számított valamennyire. Komfort érezt alatt értem azt, hogy a vizes padlófűtés jól tárolja a hőt, így mindig egyenletes hőmérséklet van a házban (még a padlóban is, hiszen a talpunk ezzel érintkezik és ezáltal érezzük komfortosan magunkat).
Érdekes analógia, ami mindig attól függ, hogy a többség mit használ, viszont ha nem lesz földgáz, akkor mindenki elektromos árammal vagy fával akar majd fűteni.
Ha mindenki fával akar fűteni, akkor elfogy a tűzifa és elfogynak a vegyes és fatüzelésű kazánok, mivel ez elmúlt évtized kereslete alapján nem gyártottak, termeltek belőlük eleget. Egyszerű közgazdaságtan – mi történik akkor ha csökken a kínálat, de megnő a kereslet? Elszabadulnak az árak. Persze az is csak addig megy fel, amíg azt meg tudják fizetni, de a végén mint mindig, a fogyasztó szívja meg. De emlékezzünk vissza arra mi volt a COVID idején a WC papírral, liszttel, cukorral, üzemanyaggal vagy éppen az adblue-val. Hisztérikus vásárlás tört ki és saját magunkkal csesztünk ki.
Mi van akkor ha mindenki elektromos árammal akar fűteni? Magyarország bizonyos részein még mindig az 1920-as, 30-as években kiépített közép vagy nagyfeszültségű távvezetékek, transzformátorok üzemelnek és még a földgáz problémák előtt is jóval nagyobb volt a fogyasztói igény, mint 20-30 évvel ezelőtt. Ez javarészt a klímaváltozásnak, ezáltal klímák elterjedésének köszönhető. Azt is tudni kell, hogy a hazai áramtermelés körülbelül 70%-át itthon állítjuk elő, tehát 30%-át importáljuk más országokból. Nem kell hozzá egyetemi diploma, hogy megállapítsuk, ha mindenki elektromos árammal akar fűteni, akkor (a) az elavult rendszerek miatt nem fogja bírni a hálózat a terhelést (b) nem is tudunk annyit termelni, de nagy valószínűséggel vásárolni sem (mivel a korábbi export országok is hasonló cipőben fognak járni, tehát az exportjukat a saját felhasználóiknak adják el) ami elég lenne a megnövekedett fogyasztáshoz.
Milyen megoldás maradt?
Meg kell venni a 7-10x áron adott orosz gázt és a lakosság felé úgy eladni, hogy azt még épphogy ki lehessen fizetni bízva abban, hogy hamarosan vége lesz a háborúnak és minden visszaáll a régi kerékvágásba.
Egy dolog viszont biztos, az orosz földgázzal kapcsolatban egy életre megrendült a bizalom, így csodálkoznék, ha az új-építésű házakhoz ezt a fűtésrendszert választanák többségében az építtetők, még akkor is, ha a jövőben sokkal olcsóbb lesz az elektromos áramhoz viszonyítva.
Magyarországon túlnyomó többségben közvetett vagy közvetlen módon földgázzal fűtik az ingatlanokat, így az elkövetkező 10 évben szinte lehetetlen az orosz gáztól való függetlenedés.
Jó hír viszont, hogy a 2020-as adatok szerint a globális bizonyított gázkészletek nagyságrendileg 188,1 ezer milliárd köbmétert tesznek ki, melyek a világ mai gázfogyasztását még 49 évig tudják kielégíteni. Ennek fényében én úgy gondolom, hogy előbb-utóbb rendeződni fog a gáz ára.
Zárszó
Az a jó az általunk telepített kondenzációs gáz rendszerekben, hogy azok bármikor kiválthatóak egy elektromos kazánra vagy éppen hőszivattyúra, hiszen 1:1-ben ugyanazok az alkatrészek kellenek hozzájuk. Tehát ha nem lesz gáz (amit kétlek), akkor egy sima elektromos kazáncserével vagy hőszivattyú bővítéssel (és elektromos hálózat bővítéssel) könnyen megoldható az átállás.
Alap árunk egy 100 m2 ház esetében a következőket tartalmazza:
Mennyibe kerül az elektromos padlófűtés kiépítése?
A rendszer ára 6 kW napelemmel ugyanannyiba kerül mint a gázfűtés vizes padlófűtéssel 2,2 kW napelemmel társítva.
Mennyibe kerül egy 100 m2-es ház kifűtése elektromos padlófűtéssel?
Mint, ahogy a gázfűtésnél, itt sem könnyű megállapítani, hiszen az elektromos áram árának változása, az elérhető kedvezmények és támogatások lejárati ideje, valamint az egyéni felhasználási igények miatt szintén nehezen konstatálható.
Ha figyelembe vesszük egy átlagos család felhasználási szokásait (22°C) és feltételezzük, hogy a saját műszaki tartalmunkkal épül meg egy DK-i tájolású 100 m2-es ház 6 kW napelemmel, akkor a 2022.08.01. naptól életbelépő szabályozás szerint kb. éves szinten 180-185.000Ft áramszámlával tervezhetünk.*
*1 kW áram rezsicsökkentett ára: 36,38 Ft! 2520 kW feletti éves fogyasztás alapján, viszont 1 kW áram lakossági piaci ára: 70,1 Ft. Hogyan számítottuk ki? Egy ilyen ház kb 10.450 kW/év fogyasztással rendelkezik. 1 kW napelem éves szintem kb 1100 kW energiát tud előállítani. Tehát ebben az esetben a 6 kW napelemünk 6.600 kW-ot termel évente és ha azt kivonjuk a 10.450 kW éves fogyasztásból, akkor maradt még 3850 kW fogyasztásunk. Ezt vagy további 3,5 kW napelemmel tudjuk nullázni vagy kifizetni 2520 kW/év-ig 36,38 Ft/kW áron, majd a felette lévő 1330 kW-ot pedig 70,1 Ft/kW áron.
Pár gondolat az infra fűtőfóliáról
Amellett, hogy olcsó kiépíteni, a teljes működési költsége is könnyen nullázható a megfelelő mennyiségű napelem felhelyezésével.
Közel 10 éves tapasztalattal rendelkezünk a termékkel kapcsolatban és meghibásodásról nem kaptunk még visszajelzést, viszont egy feltételezett üzemzavar esetén könnyen cserélhető lenne a hibás blokk.
Az infra fűtőfólia egyik legnagyobb hátránya viszont az, hogy ez a rendszer nem váltható ki hőszivattyúra, ami akkor fog igazán fájni, ha egyszer majd megszüntetik a szaldó elszámolást, de erről majd lentebb írok részletesen.
A rendszer további hátránya, hogy csak laminált padlóhoz használható, továbbá ha olyan bútorokat választunk, amik teli talppal rendelkeznek (pl.: lábak nélküli ágy vagy szekrény), akkor azok helyén inaktívvá válik a hőleadás. Ennek következtében a helyiség maradék részén a rendszer túl fogja pörgetni magát többlet fogyasztást generálva, amit sajnos az áram számlánkon fogunk megérezni.
Amennyiben ezt a fűtési megoldást választod, akkor érdemes jól megtervezni a berendezéseket, de mindenképpen ajánlott lábakon álló bútorokat vásárolni.
Az elektroszmog mellett sem szabad elmenni, ami kutatások szerint ugyan alacsonyabb mint egy mobiltelefon sugárzása, de azért mégis jelen van, és érdemes pár szót ejteni a téli diszkomfort érzet kapcsán is. Ez annyit tesz, hogy ha működik a fűtés, akkor meleg a padló, ha pedig nem működik, akkor azonnal hideggé válik.
Biztos tapasztaltátok már mennyire kellemetlen, amikor meleg van egy helyiségben, de a lábatok mégis fázik. Ez a főként a nőket érintő probléma, ami az izomtömeggel áll összefüggésben. A férfiak izomaránya kb. 40%, a nőké viszont csak 25%. Az izmok mozgása energiaigényes folyamat, ami hőtermeléssel jár, így a fentiek fényében egyértelmű, hogy a férfiak hőtermelése jóval nagyobb, mint a nőké.
Tehát csak akkor válaszd az infra fűtőfóliát, ha amúgy is papucsban vagy télen, vagy a feleséged az átlagosnál nagyobb izomtömeggel rendelkezik.
Hőtárolós elektromos padlófűtés
Nagy előnye az infra fűtőfóliához képest, hogy jobban tartja a meleget, valamint a teli-talpas bútorok nem inaktiválják a működését. A hátránya viszont az, hogy drágább a kiépítése és kicsivel többet fogyaszt, továbbá ez a rendszer sem váltható ki hőszivattyúra, ami szintén akkor fog fájni ha egyszer megszüntetik a szaldó elszámolást.
Infra fűtőfólia vagy elektromos padlófűtés?
Komfort vagy költséghatékonyság? Előbbi a hőtárolós elektromos padlófűtés, utóbbi pedig az infra fűtőfólia.
Mennyi napelem szükséges ahhoz, hogy nullázzuk az elektromos padlófűtés működési költségét?
Mivel minden háztartás egyedi igénnyel bír, nehéz megállapítani, hogy mennyi napelem szükséges ahhoz, hogy teljesíteni lehessen a klasszikus nulla rezsis háztartást. Ha az átlag fogyasztóból (22°C) indulunk ki és feltételezzük, hogy a saját műszaki tartalmunkkal épül meg egy DK-i tájolású 100 m2-es ház, akkor szükségünk lesz legalább 9,5kW napelemre és inverterre is.
Na igen, de mi az az inverter?
Napelemes rendszer nincs inverter nélkül. Legfontosabb funkciója a napelemek által megtermelt alacsony feszültségű egyenáram átalakítása az elektromos eszközök működtetésére alkalmas, magasabb feszültségű váltakozó árammá. Ezen felül szabályozzák és optimalizálják az áramtermelést és biztosítják a rendszer biztonságos működését.
Ha most felszerelünk egy 6kW-os invertert, akkor később lehetséges hozzá rakni mondjuk 10kW napelemet?
Sajnos nem, mivel egy 6kW-os inverter maximum 6kW napelemet tud kezelni.
Mennyi elektromos áramot termel a napelem?
1 kW napelem 1 év alatt ideális esetben kb. 1100 kW-ot termel. 1 kW áram rezsicsökkentett ára: 36,38 Ft, viszont 2520 kW feletti éves fogyasztás alapján, már 1 kW áram lakossági piaci ára: 70,1 Ft. Tehát fogyasztás függő, hogy ez forintálasan mennyit jelent. Ha kisfogyasztók vagyunk, akkor 1 kW napelem kb 40.000 forintnak megfelelő villanyszámlát tud fedezni 1 év alatt, ha viszont nagyfogyasztók vagyunk, akkor ez az összeg már rögtön 77.000 Ft lesz.
Lehetséges növelni az inverter kapacitásán?
Sajnos nem! Ha nagyobb teljesítmény kell, akkor a meglévőt dobhatjuk a kukába. Ebben az esetben egy új invertert kell venni és beszerelni, ami külön engedélyeztetéssel jár, egyszóval ár és munka tekintetében szinte egy komplett rendszer cseréjével ér fel.
Olyan lehetséges, hogy előrelátó vagyok, veszek egy nagyobb invertert és ha lesz pénzem vagy kiderült mekkora a fogyasztásom, akkor majd kiegészítem annyi napelemmel amennyire szükségem van?
Igen lehetséges, szoktuk is javasolni, viszont a nagyobb inverter kisebb napelemmel társítva sajnos a megtermelt energia 20%-át elveszíti az alacsony feszültségű egyenáram átalakítása közben, tehát csökken a hatékonysága.
Ettől függetlenül mégis jobb ha így cselekszünk, mert még mindig könnyebb, gyorsabb és olcsóbb ha később veszünk hozzá pár napelemet, mint ha az egész rendszert újra kiépítjük és újra engedélyeztetjük.
A másik, ami miatt ezt szoktuk még javasolni, hogy a rendszer szaldó elszámolásban tudjon maradni, amire még 2023. december 31-ig van lehetőségünk. Tehát, ha az invertert mondjuk 2024 januárjában akarjuk nagyobbra cserélni, akkor már nem maradhatunk a szaldó elszámolásban.
Mi az a szaldó elszámolás?
Maga a szaldó egy olasz eredetű szó, magyarul annyit jelent, hogy “egyenleg”. Röviden az 1 év alatt megtermelt és elfogyasztott energia különbözetét (vagyis egyenlegét) kell rendezni az MVM felé.
Köztudott, hogy a napelemek nyáron többet, télen kevesebbet termelnek. Mi fogyasztók viszont fordított elven működünk (főleg ha a fűtést is nézzük), tehát nyáron alig, télen viszont sokat fogyasztunk.
A szaldó elszámolás gyakorlati haszna, hogy amit nyáron megtermeltünk azt télen fel tudjuk használni. Ez viszont csak játék a számokkal.
Miért nem fenntartható a szaldó elszámolás hosszú távon?
Mert a napelemek által termelt elektromos áramot a rendszer nem tudja tárolni, csak áttölti a hálózatba, hogy azt más is fel tudja használni.
A gázfűtés esetén említett analógiát itt is figyelembe kell venni, miszerint minden attól függ, hogy a többség mit használ. Ha a többségnek lesz napeleme, ami visszatermel a hálózatba (azt a hálózat pedig nem tudja tárolni) és nagyobb lesz a termelés mint a fogyasztás, akkor az áramszolgáltató veszteséget fog produkálni.
A másik amit szintén fentebb említettem, hogy Magyarország bizonyos részein még mindig az 1920-as, 30-as években kiépített közép vagy nagyfeszültségű távvezetékek, transzformátorok üzemelnek. A hálózat sok évtizeddel ezelőtti tervezése során pedig nem számolhattak azzal, hogy két- vagy ellentétes irányú áramlás is kialakulhat az inverterek visszatermelése miatt.
Végezetül pedig a fogyasztói szokások is megváltoztak, így a napelemek többnyire akkor termelik a legtöbb áramot, amikor dolgozunk, ezért felhasználni sem tudjuk.
Mi lehet a jövőben a megoldás? Valószínűleg a bruttó elszámolás!
Ez viszont, mint minden esetben a fogyasztóknak fog a legjobban fájni, hiszen elektromos áramból csak annyit és akkor tudunk elfogyasztani ingyen, amit meg is termelünk.
A bruttó elszámolás még egy nem létező elszámolási forma. A meghatározásához mindössze a minisztérium itt-ott elejtett mondataiból lehet következtetni.
Pár gondolat még a szaldó elszámolásról.
Aki 2023. december 31-ig belép a szaldó elszámolásba az abban is marad. Ettől függetlenül én úgy gondolom, hogy ha a rendszer nem lesz fenntartható (márpedig idővel nem lesz az), akkor egy tollvonással átkerül mindenki bruttó elszámolásba. Lásd 2022-es KATA módosítás vagy 2022-es rezsicsökkentés csökkentése.
Alap árunk egy 100 m2 ház esetében a következőket tartalmazza:
Az elektromos kazán működési elve, mérete és ára azonos a gázkazánnal, pár részletet leszámítva:
Nagy előnye, hogy a szaldó elszámolásnak (már ha valóban marad a szaldó) köszönhetően a működési költsége az elektromos padlófűtéshez hasonlóan napelemmel nullázható és ugyanazt a jó komfort érzetet biztosítja a vizes padlófűtésnek hála mint a gázfűtéses rendszer.
Hátránya, hogy többet fogyaszt mint az elektromos padlófűtés vagy a gázfűtés béke időkben. Sajnos a pontos összeg megállapítása nem egyszerű feladat a gázkazánok változó hatásfoka miatt. Továbbá az sem mindegy, hogy melyik áram tarifával szeretnének számolni a költségeket. Példának okáért létezik “B” tarifa, leánykori nevén „éjszakai áram”, aminek az árszabása 40%-kal kedvezőbb, mint a normál tarifáké.
Kivitelezési költsége alacsonyabb mint a gázkazánnal szerelt rendszernek, hiszen nem kell turbó kémény, illetve nincs szükség gáztervre, azonban ezt az összeget rögtön el is bukjuk a nagyobb áramigény miatti hálózatbővítéssel. Tehát ha mégis a villanykazán mellett tennéd le a voksodat, akkor igenyelni kell az MVM-től legalább 3X25A-t (egyébként 1X32A ingyenes), ami azt jelenti, hogy +43A-ra lesz szükséged (1A = 4.935Ft), ez pedig kb 212.000 Ft plusz költséget jelent. Ugyanezt az összeget akkor is ki kéne fizetni, ha elektromos padlófűtést vagy hőszivattyút választasz.
Ami pedig még rosszabb hír, hogy 2,2 kW napelem nem lesz elég hozzá, ugyanis legalább 7 kW-nak megfelelő napelem szükséges ahhoz, hogy megfeleljünk vele a 2024.06.30.-tól életbe lépő energetikai előírásoknak.
Mennyibe kerül a elektromos kazán kiépítése vizes padlófűtéssel?
Ha a gázkazános rendszerekhez viszonyítunk, akkor nincs szükség turbó kéményre (-150.000Ft), nincs szükségünk gáztervre (-120.000Ft), viszont szükségünk van 3x25A hálózatbővítésre (+212.000Ft), tehát nagyjából hasonló.
Az alap árunk egy 100m2-es ház esetében viszont csak 2,2 kW napelemet tartalmaz, mely a 2024.06.30.-ig átadott házak esetében még elegendő, utána viszont kelleni fog legalább +5 kW napelem (és inverter), ami a mai árakkal 2,5-2,7MFt plusz költséget jelentene.
Mennyibe kerül egy 100 m2-es ház kifűtése elektromos kazánnal?
Kettő lehetőséggel is számoltam: (a) esetben az alap árunkkal, ami 2,2 kW napelemet tartalmaz és (b) esetben, ami 2024.06.30.-tól életbe lépő energetikai előírásoknak megfelelően 7 kW napelemet tartalmaz.
(a) Ha figyelembe vesszük egy átlagos család felhasználási szokásait (22°C) és feltételezzük, hogy a saját műszaki tartalmunkkal épül meg egy DK-i tájolású 100 m2-es ház 2,2 kW napelemmel, akkor a 2022.08.01. naptól életbelépő szabályozás szerint kb. éves szinten 598-603.000Ft áramszámlával tervezhetünk.*
(b) Ha figyelembe vesszük egy átlagos család felhasználási szokásait (22°C) és feltételezzük, hogy a saját műszaki tartalmunkkal épül meg egy DK-i tájolású 100 m2-es ház 7kW napelemmel, akkor a 2022.08.01. naptól életbelépő szabályozás szerint kb. éves szinten 146-151.000Ft áramszámlával tervezhetünk.*
*1 kW áram rezsicsökkentett ára: 36,38 Ft! 2520 kW feletti éves fogyasztás alapján, viszont 1 kW áram lakossági piaci ára: 70,1 Ft. Hogyan számítottuk ki? Egy ilyen ház kb 11.000 kW/év fogyasztással rendelkezik. 1 kW napelem éves szintem kb 1100 kW energiát tud előállítani. Tehát ebben az esetben a 7 kW napelemünk 7.700 kW-ot termel évente és ha azt kivonjuk a 11.000 kW éves fogyasztásból, akkor maradt még 3300 kW fogyasztásunk. Ezt vagy további 3 kW napelemmel tudjuk nullázni vagy kifizetni 2520 kW/év-ig 36,38 Ft/kW áron, majd a felette lévő 780 kW-ot pedig 70,1 Ft/kW áron.
Mennyi napelem szükséges ahhoz, hogy nullázzuk az elektromos kazán működési költségét?
A fenti logikával élve, az energetikai számítások szerint 10kW napelem szükséges ahhoz, hogy nullázzuk a működési költségeket.
Zárszó
Az a jó az általunk telepített elektromos kazán rendszerekben, hogy azok bármikor kiválthatóak egy kondenzációs gázkazánra vagy éppen hőszivattyúra, hiszen 1:1-ben ugyanazok az alkatrészek kellenek hozzájuk.
Mennyivel drágább egy levegő-víz hőszivattyúval felszerelt rendszer napelem nélkül, mint egy gázfűtéses rendszer 2,2 kW napelemmel vagy egy elektromos padlófűtés 6kW napelemmel egy 100 m2-es ház esetén?
Amennyiben feltételezzük, hogy rendelkezünk szabad 2,1 méteres falfelülettel a kiépítés miatt és egy Bosch 6000-es levegő-víz hőszivattyúról beszélünk, akkor kb. 2.600.000 Ft + ÁFA plusz költséggel kell számolnunk.
Alap árunk egy 100 m2 ház esetében a következőket tartalmazza:
Mennyibe kerül egy 100 m2-es ház kifűtése Bosch 6000-es levegő-víz hőszivattyúval?
Ha figyelembe vesszük egy átlagos család felhasználási szokásait (22°C) és feltételezzük, hogy a saját műszaki tartalmunkkal épül meg egy DK-i tájolású 100 m2-es ház napelem nélkül, “H-tarifa” elszámolással, akkor éves szinten a 2022.08.01. naptól életbelépő szabályozás szerint kb 160-165.000Ft áramszámlával tervezhetünk ami kb 4400kW/éves fogyasztást jelent.*
*1 kW áram ára „H-tarifa” elszámolással: 36,38 Ft!
Érdemes megemlíteni, hogy a hőszivattyú 1 kWh elektromos energiával 4 kWh hőt biztosít. Azt is mondhatjuk, hogy a fűtési hő ¼ elektromos és ¾ környezeti energiából áll. Tehát sokkal kevesebb napelem szükséges ahhoz, hogy nullázni tudjuk az áramszámlánkat.
Amennyiben a hőszivattyú mellé mennyezeti hűtést is választunk, akkor a ház hűtési költsége még kb. további 700kW/év lehet, ami 70,1 Ft/kW-al számolva durván 50.000Ft/év kiadást jelent.
A hőszivattyú legnagyobb előnye a kedvezményes “H-tarifa”. Mit jelent ez gyakorlatban?
A “H-tarifát” már több mint 10 éve lehet megigényelni lakossági felhasználásra, aminek köszönhetően a megújuló energiaforrásból kiépített fűtési rendszerek, vagy hőszivattyúk működtetéséhez szükséges áramot kedvezőbb áron érhetjük el. Fontos tudni, hogy kizárólag regisztrált szerelő végezheti el a bekötést, amely során egy külön mérőt szerelnek fel. Erre azért van szükség, mert nem leválasztható, külön mérhető áramkörre szükséges bekötni, egy két tarifás mérő segítségével a hőellátásról gondoskodó készülékek működtetéséhez szükséges áramkört. A “H- tarifa” ugyan csak október 15-től április 15-ig vehető igénybe, de igénylésével a téli fűtésszámlánk akár felére is csökkenhet, tehát 70,1Ft/kW helyett 36,38Ft/kW.
Mennyi napelem szükséges ahhoz, hogy nullázzuk a levegő-víz hőszivattyú működési költségét?
Ha figyelembe vesszük egy átlagos család felhasználási szokásait (22°C) és feltételezzük, hogy a saját műszaki tartalmunkkal épül meg egy DK-i tájolású 100 m2-es ház, akkor 4kW napelem szükséges ahhoz, hogy nullázzuk a működési költségeket.
Mi a hőszivattyú?
A hőszivattyú egy olyan gépezet, ami az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt von ki, azt pedig egy magasabb hőmérsékletű helyre szállítja, majd leadja az ottani környezetnek, így gazdálkodhatunk a hőenergiával.
A hőszivattyú fűtés helyett hűtésre is használható, ekkor egy melegebb hely levegőjét csökkentjük vele, olyanok tehát, mint a klímák, amik lényegében maguk is hőszivattyúk.
Miért levegő-víz?
Levegő víz hőszivattyúk a környezeti levegőből kivont hőt adják át a fűtő vagy hűtővíznek, tehát a padlóban (padlófűtésnek) vagy a mennyezetben található vízzel teli csöveknek (mennyezeti hűtésnek).
Milyen hátránya van a hőszivattyúnak általánosságban?
A legelső és legfontosabb hátránya az árában rejlik, ugyanis a gázfűtéses rendszerhez képest (amin van mondjuk 2,2 kW napelem) kb. 2,6 MFt-al kerül többe a levegő-víz rendszer (napelem, mennyezeti hűtés és légtechnika nélkül).
A második, hogy a hőszivattyú nem olyan mint egy gázkazán használati melegvíz előállítás szempontjából. A hőszivattyú a melegvizet is alacsony hőmérséklettel állítja elő, tehát nem tudunk 60-65°C vizet betárolni, csupán 45-47°C-osat. Ebből adódóan ha én egy kád fürdőt akarok venni (ami 43°C), akkor szinte 1:1-ben ki kell engednem a vizet a tartájból. Ez azt eredményezi, hogy egy hőszivattyús rendszer mellé minimum 200, de inkább 300 literes melegvíz tárolót kell választani, ha pedig nagyobb a ház és még mennyezeti hűtést is szeretnénk, akkor 200, de szintén inkább 300 literes puffer tartály is szükséges, amik meglehetősen nagy helyigénnyel bírnak. Éppen ezért tudni kell, hogy milyen felhasználási szokások vannak. Nem mindegy, hogy egy nyugdíjas pár vagy egy éppen egy 3 gyermekes család lakik az ingatlanban, ahol például mind a 3 pici gyermek a kádban fürdik.
Harmadik, hogy a hőszivattyú egy nagyon komplex és bonyolult rendszer, így általában csak azt tudja megjavítani aki beszerelte. „Szerencsére” van is benne tapasztalatom milyen az, amikor a beszerelő személy külföldön van és a tél kellős közepén elromlik a rendszer. Megnyugtató azért, hogy az Obi áruházban mindig lehet olajraditárot kapni 🙂
Végezetül pedig nem úgy működik mint egy gázkazán, ahol a termosztáton beállítom, hogy milyen hőmérsékletet szeretnék a házban, hanem a külső hőmérséklet és a ház hőtároló tömegének figyelembevételével az energiatakarékosság jegyében beállítja magának. Természetesen a hőszivattyút is fel lehet szerelni egyedi termosztáttal, viszont ez rontja a rendszer hatásfokát. Ha nem megfelelő a helyiségek hőmérséklet, akkor inkább az előremenő vízhőmérsékleten kell növelni vagy csökkenteni a kazán kezelőpaneljának segítségével.
Milyen hátránya van a levegő-víz hőszivattyúnak?
A levegő-víz hőszivattyúk teljesítményét +7°C külső hőmérsékletre és +35°C-os előremenő fűtésvíz hőmérsékletre állapítják meg. Amennyiben a külső hőmérséklet visszaesik, vele párhuzamosan a hőszivattyú teljesítménye is csökken, hiszen a ház hővesztesége is nő.
A levegő-víz hőszivattyúk nagy általánosságban -5°C-ig használhatóak gazdaságosan, -20°C esetén pedig sokkal rosszabb hatásfokkal (COP értékkel) üzemelenek, mint egy gázkazán. Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy manapság nem nagyon van -5°C (ha van is, akkor csak rövidebb ideig), pláne nem -20°C.
Mit jelent a COP érték?
A COP érték magára a készülékre vonatkozik, az SCOP érték pedig az egész rendszerre. A COP érték a hőszivattyú hatásfokát, jósági fokát mutatja meg. Minél nagyobb ez a szám, annál jobb maga a készülék, ami annyit tesz, hogy a hőforrás és a hőleadó közegnek a hőmérsékletei közelebb vannak egymáshoz.
Hőforrás lehet a levegő, a talaj vagy a víz, hőleadó közeg pedig a fűtési rendszerben lévő víz.
Nézzünk meg egy januári napot, amikor -10°C van odakint. Míg a levegő-víz hőszivattyú a -10°C-os levegőt alakítja át +35°C vízhőmérsékletté a fűtési rendszerbe, addig a víz-víz hőszivattyú az állandó, 12°C-os vízből készít +35°C-os vízhőmérsékletet. Ezért fordulhat elő, hogy egy levegő-víz hőszivattyú COP értéke 4,5 – 4, míg a víz-víz hőszivattyúké akár 6 fölötti COP értékkel is rendelkezhetnek.
Hogyan lehet a hőszivattyúval hűteni?
2 módszer is van. Az egyik, hogy a hőszivattyúval összekötjük mennyezeti vakolat vagy álmennyezet alatt kialakított kis méretű csövekkel, amely során az átáramló víz lehűti a falfelületet. Lényegében úgy működik mint a padlófűtés, ami felmelegíti a padlót, csak itt a mennyezetet hűtjük le vele.
Miért a mennyezetbe szereljük be a hűtőcsöveket?
Ez egyszerű fizika. A hideg levegő sűrűsége nagyobb a melegnél, ezért az leereszkedik. Többek között emiatt nem működik jól a mennyezeti fűtés vagy a padlóhűtés.
Mi a mennyezeti hűtés előnye?
Nem jár zajjal a működése (tulajdonképpen hangtalan), nem mozgatja a levegőt, ezáltal nem keringeti a port, illetve nem kell félni a klímaberendezések által terjesztett penész, gombák, baktériumok, vírusok, amőbák stb. terjesztésétől sem.
Mi a mennyezeti hűtés hátránya?
A legnagyobb hátránya, hogy nagyon drága a kiépítése, többet fogyaszt mint egy légkondicionáló vagy fan coil rendszer és a párát sem tudja szabályozni. Utóbbi akkor hátrány ha párás a levegő, viszont előny ha száraz.
A levegő páratartalmát szerencsére tudjuk befolyásolni egy hővisszanyerős szellőztető berendezés kiépítésével, viszont ez tovább drágítja az amúgy sem olcsó rendszer kiépítési költségét.
Mi az a hővisszanyerős szellőztető rendszer?
A hővisszanyerős szellőztető rendszer hőveszteség nélkül segíti a friss levegő szállítását. Kettő ki és bevezetésén keresztül az elszívott és befújt levegő hőmérsékletét egy hőcserélőn keresztül keveri össze, amelynek az áramlását egy ventilátor szabályozza. A beszívott és kifújt levegő egy szűrőn megy keresztül, ezzel nem csak a levegőt tisztítja, de a rendszert is megóvja a szobából felszívott portól.
Pozitív hatással van az allergiás és asztmás megbetegedésekre, ugyanis kiszűri a pollent, a port és a baktériumokat, továbbá friss levegőre cseréli az elhasznált, magas széndioxid tartalmú levegőt. Nagy előnye még, hogy szabályozza a levegő páratartalmát, ezáltal télen megakadályozza a penész képződését, nyáron pedig kiviszi a házból a párás, fülledt levegőt.
Melyik a másik módszer a hűtésre?
A fan coil rendszer, ami annyit tesz, hogy a falra szerelhető, radiátorszerű szerkezetek csővezetékeiben hideg víz kering, amin keresztül a helyiség levegőjét áramoltatjuk egy ventilátor segítségével. Ez a belső egység van összekötve egy hőcserélőn keresztül a hőszivattyúval, tehát lényegében olyan mint egy klíma berendezés.
Fogyasztása ugyan sokkal kedvezőbb mint a mennyezeti hűtésnek és a páratartalmat is tudja csökkenti, azonban ugyanazokkal a hátrányokkal kell szembesülnünk mint a légkondícionálók esetén. Téhát keringetik a port, kiszárítják a nyálkahártyát és az általa termelt kondenzvíz milliónyi baktérium, vírus, amőba és penész forrása, ami igen komoly allergia, idővel pedig légzőszervi megbetegedésekhez vezethet.
A víz-víz hőszivattyúk hasonló elven működnek mint a levegő-víz hőszivattyúk, azonban itt a talajvízből nyerik ki a hőenergiát, majd azt lehűtve visszajuttatják azt a talajba, viszont a COP értékük jóval kedvezőbb mint a levegő-víz hőszivattyúké.
Mennyibe kerül egy 100 m2-es ház kifűtése víz-víz hőszivattyúval?
Ha figyelembe vesszük egy átlagos család felhasználási szokásait (22°C) és feltételezzük, hogy a saját műszaki tartalmunkkal épül meg egy DK-i tájolású 100 m2-es ház napelem nélkül, “H-tarifa” elszámolással, akkor éves szinten a 2022.08.01. naptól életbelépő szabályozás szerint kb 120-125.000Ft áramszámlával tervezhetünk ami kb 3300kW/éves fogyasztást jelent.*
*1 kW áram ára „H-tarifa” elszámolással: 36,38 Ft!
Mennyivel drágább víz-víz hőszivattyúval szerelt rendszer kiépítése?
Attól függ, hogy milyen hűtési rendszert kívánunk rákötni, de nagy általánosságban (ha csak fűtésre használjuk) kb 1,5 MFt-al is többe kerülhet.
Hol érdemes víz-víz hőszivattyús rendszert használni?
Szinte bárhol, ahol a talajban tárolt energia könnyen kiaknázható, pl.: könnyen fúrható talaj (Kecskemét és környéke ideális) vagy nagy tömegű élővíz közelében. Természetesen egy sziklás hegyoldalban inkább a levegő-víz rendszert javasoljuk.
Mennyi napelem szükséges ahhoz, hogy nullázzuk a víz-víz hőszivattyú működési költségét?
Ha figyelembe vesszük egy átlagos család felhasználási szokásait (22°C) és feltételezzük, hogy a saját műszaki tartalmunkkal épül meg egy DK-i tájolású 100 m2-es ház, akkor 3kW napelem szükséges ahhoz, hogy nullázzuk a működési költségeket.
Milyen fűtési rendszert válasszunk? Nem könnyű kérdés, főleg, hogy rengeteg változó van az egyenletben és a földön nem létezik olyan ember, aki mindegyik rendszert egyszerre, ugyanolyan körülmények között használta volna.
Nekem az a véleményem, hogy ha anyagilag megengedhetjük magunknak, akkor válasszuk a hőszivattyút mennyezeti hűtéssel (legyen az levegő-víz, vagy víz-víz rendszer). Ha viszont ez a költség sok, akkor a többi rendszer előnyeit és hátrányait figyelembe véve válasszuk azt amiben a legjobban hiszünk, mást amúgy sem tehetünk.
Mit választanék akkor, ha nem jöhetne számításba a hőszivattyú? Magyarország az áramfogyasztásának ugyan 70%-át hazai termeléssel fedezni tudja és úton van már a PAKS 2 is, mely után nem lesz szükségünk elektromos áram importra, viszont a szaldó elszámolás körüli problémák miatt nem javaslom a tisztán elektromos áramot használó fűtési rendszereket. Tehát biztosan nem választanék elektromos kazánt vagy éppen infra fűtést.
Jobban hiszek a vizes alapú rendszerekben főleg, hogy azok könnyedén átalakíthatóak hőszivattyús üzemre. Tehát nagy valószínűséggel inkább választanám a kondenzációs gázkazánt vizes padlófűtéssel mintsem az elektromos kazánt vagy az elektromos padlófűtést.
