Mennyi idő alatt térül meg a napelem?

A napelemes rendszer kétségkívül az egyik legkedveltebb rezsiköltség csökkentési technológia, amelynek a beruházási költsége a generálkivitelezés befejeztével akár 12 éven belül megtérülhet. Ahhoz, hogy pontosan kiszámítsuk a házépítés befejeztével mennyi idő alatt térül meg a befektetésünk, szükségünk van az ingatlan lakóinak létszámára, a használt fogyasztók energia besorolására, és a fogyasztási szokások ismeretére. 

A generálkivitelezés napos oldala, avagy hogyan érhető el 0 Ft-os energia számla? 

A napelemes rendszerek marketingjét már egy ideje a 0 Ft-os energia számla ígéretére építik. Legnagyobb szerencsénkre ez az ígéret könnyen kivitelezhető, amennyiben a családi ház teljes energiaigényét elektromos áram látja el. 

A fűtési rendszer kiválasztása egy generálkivitelezéssel összekötött új ház felépítése során során gond nélkül optimalizálható. Tehát megoldható a 0 Ft-os energia számla is, amely hozzájárul a napelemes rendszerek mondhatni gyors megtérüléséhez. 

A 0 Ft-os energia számlával kapcsolatban meg kell említeni a szaldóelszámolást is, amely a napelemes rendszerrel kivitelezett házak kedvezményes elszámolási formája. A 2024-ig érvényes elszámolási rendszer során az adott évben megtermelt, és a háztartás által elfogyasztott villamos energia különbségét kell csak kifizetni. Az évi egyszeri elszámolás során a termelést és a fogyasztást azonos egységáron számítják be. A szaldóelszámolással pedig úgy lehet 0 Ft-os számlánk, hogy kevesebb, vagy ugyanannyi energiát használtunk fel a hálózatról, mint amennyit a rendszerünk előállít, vagyis nyáron megtermeljük a téli fogyasztásunkat.

Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy rendszerhasználati díj nélkül, ingyenesen tárolhatjuk a hálózatba betáplált nyári hónapok alatt megtermelt többletet. Kecskemét lakói különösen szerencsés helyzetben vannak, ugyanis Magyarországon a napsütéses órák száma az ország déli részén a legjelentősebb. 

Hogyan számíthatjuk ki a megtérülési időt?

A legtöbb félretájékoztatás egy generálkivitelezés kapcsán sajnos a fűtési megoldások terén tapasztalható, amely összefügg a napelemes rendszerekkel. Számos oldalon 8-10 éves megtérüléssel és 0 forintos villanyszámlával kecsegtetnek a vállalkozók, ám ez csak az állami támogatásokkal, ideális tájolással, sok napsütéssel, megfelelő dőlésszögben telepített rendszerrel, enyhébb tél és 20-21 fokos belső hőmérséklet esetén lehetséges. Azt is figyelembe kell venni – és ezt sajnos sehol nem írják le, hogy ha egy településrészen sok házon található már napelem, akkor a túlterhelés miatt az inverter sokkal kevesebb energiát tud visszatáplálni a rendszerbe. A fenti okok miatt és ha nem rugaszkodunk el a valóságtól, akkor a megtérülési idő körülbelül 12 év lesz.

A Legohome a napelemes rendszereket egy generálkivitelezés során körülbelül 420.000 Ft + 5% Áfa/kW áron kínálja. 

A 2021-es adatokat figyelembe véve átlagosan egy 4 fős családi ház éves áramfogyasztása fűtés nélkül kb 4000 kWh, amit egy 4kW teljesítményű rendszer könnyedén ki is tud termelni. Az éves 4000 kWh-ás fogyasztás, Kecskemét városában (2022-ben) az aktuális 37,54 Ft-os díjszabással számolva havonta 12.513 Ft, évente pedig 150.160 Ft kiadást jelent. A megtakarításnál meg kell még említeni azt is, hogy egy új-építésű ház generálkivitelezése során a kivitelező a 27%-os áfa helyett, 5%-os áfával tudja beszerezni az építőanyagokat és példának okáért a napelemet is.

Így a megtérülési időt a fentebb említett adatok szerint az alábbi egyenlet alapján tudjuk kiszámítani:

beruházási költség  /  az éves kiadással

1 764.000Ft (4x 420.000 Ft+ 5% Áfa) /  150.160 Ft  =  11 év 7 hónap

Más megtérülési idővel kell számolnunk abban az esetben, ha gáz helyett infra padlófűtés, és villanybojler gondoskodik a háztartásunk meleg vizéről és fűtéséről, viszont nem akarunk 0 forintos villanyszámlát.

Egy 2022-es aktuális példával élve egy új-építésű 100 m2-es ház napelem + infra padlófűtés + villanybojler kombinációjára az előírt teljesítmény 7 kW. Ennek a beruházási költsége 2 940.000 Ft + Áfa, ami kb havi 25 000 Ft-ig biztosítja otthonunk energia ellátását. Ebben az esetben viszont a befektetésünk már 9 év 8 hónap alatt megtérül, azonban az éves elszámolás során könnyel előfordulhat, hogy kapunk egy 35-40.000 forintos villanyszámlát. Miért? Mert a rezsiszámlánk nagyban függ attól, hogy milyen hideg telünk lesz, mekkora benti hőmérsékletet állítunk be és az inverterünk milyen hatásfokkal üzemelt.

Milyen típusai vannak a napelemnek? 

Anélkül, hogy belemennénk a száraz részletekbe fontos, hogy bemutassuk a napelemek legnépszerűbb típusait, azok előnyeivel és hátrányaival együtt. Ez azért is lényeges, mert a rendszer hatékonyságát befolyásolja a napcellák száma, a felhasznált anyag és technológia minősége, valamint a napelem életkora és élettartam. Ezek a tulajdonságok azonban típustól és modelltől függően változhatnak. Először is a napelemeket két osztályba soroljuk:

•   Kristályos technológia, ami közé soroljuk a legközismertebb mono-, és polikristályos napelemet.
•   Vékonyfilm-rétegű technológia, amelynek a leggyakrabban használt típusa az amorf napelem.

Az elmúlt évek legújabb technológiai fejlesztése a hibrid rendszer, amiről ugyan még nem rendelkezünk átfogó tanulmánnyal, mégis érdemesnek tartottuk a bemutatását.

Összegezve a táblázatot, az első helyen a kristályos technológia áll, azonban Magyarország éghajlatát tekintve a mono-, és polikristályos napelem előnyei és hátrányai kioltják egymást, így nehéz egyértelmű győztest hirdetni. A monokristályos napelem bizonyul jobb választásnak, amennyiben a házépítés során kisebb hely áll rendelkezésünkre, és a terület direkt fénynek van kitéve. Ezzel ellentétben a polikristályos napelem jobb választás, ha szűrt fény jellemzi a területet és ezen kívül egy olcsóbb megoldásra törekszünk.

Amit a hibrid napelemmel kapcsolatban meg kell még említeni, hogy ez nem egy önálló napelem típus, hanem két technológia (akár mono-, és polikristályos napelem is megoldható) ötvözéséből áll. Az egyesítés javítja a napelem teljesítményét, így akár 30%-al is növekedhet a hatékonyság, illetve ez a típus képes egyszerre elektromos áram előállítására, és meleg víz termelésére is.

Milyen típusai vannak még a napelemeknek?

A jövőre nézve hasznos megemlíteni a jelenleg ugyan költségesebbnek számító bifacial, és félcellás napelemet is, amiknek felhasználása még nem olyan elterjedt, ám a technológia rohamos fejlődésnek köszönhetően ez könnyedén változhat.

Arra kérdésre pedig, hogy melyik típusú napelem a legjobb választás, kettő szempontot érdemes figyelembe venni.

1. A legjobb napelem gyártó: amelynek eredményét az évente megjelenő legjobb napelem márka rangsora mutatja, ahol az eladási adatokat, és technikai paramétereket veszik alapul. Ezeket figyelembe véve a LONGi Solar és a Jinko Solar már évek óta szoros versenyt vívnak az első helyért.
2. A legjobb napelem márka, amely a legnépszerűbb gyártók által piacra dobott, összes panel részletes műszaki paramétereit veszi figyelembe. A termékek hatékonyságát, hőmérsékleti együtthatóit, fogyasztói árát, és a termékhez kínált garanciát figyelembe véve a SunPower, az LG, a REC szerepel az első három helyen. 

A piackutatás mellett azonban fontos, hogy minden generálkivitelezés során az épülendő ingatlan paramétereit is figyelembe kell venni. A területi adottság, éghajlat, a napos és felhős órák száma, a tetőfelület mérete és dőlésszöge, és a helyszín beárnyékoltsága mind fontos szempont a rendszer kiválasztásánál, amiben a generálkivitelező nagy segítségünkre lehet.

A megfelelő típus kiválasztása mellett elengedhetetlen megtalálni azt a fűtési rendszert, ami a napelemmel leghatékonybban kombinálható.

•   Levegős hőszivattyú, a HMV és a napelem párosítása a legköltségesebb megoldások közé tartozik, aminél ugyan nem kell számolni éves költséggel de az éves karbantartási díjat nem szabad figyelmen kívül hagyni.
•   Elektromos padlófűtés, villanybojler és napelem kombinációja, már egy gazdaságosabb megoldás, ami a hőszivattyúval ellentétben sokkal kevesebb karbantartási költséggel jár.

Mit érdemes tudni a napelemes rendszer teljesítményéről?

A következő pontban a generálkivitelezés árnyas oldalát mutatjuk be, azaz a napelemes rendszer hátrányait. A legtöbb gyártó a legideálisabb teljesítményt jelöli meg, ez azonban sok esetben nem az aktuális, valós körülmények között mért teljesítmény, hanem egy tesztelés alatt mért adat. Ezt gyakorlatban a rendszer sajnálatos módon ritkán tudja produkálni, ugyanis ehhez ideális hőmérséklet, ideális beesési szög és ideális tájolás szükséges. Ezt orvosolni lehet azzal, hogy úgymond túlpanelezzük az invertert, így a nem ideális időszakokban többet tud termelni a rendszer. Itt azonban fontos kihangsúlyozni, hogy maximum 20-30%-ban érdemes, vagyis éri meg túlpanelezni a rendszert, ugyanis könnyedén előfordulhat, hogy a különbséget, vagyis a túltermelés “elnyeli” a rendszer. 

Mi az inverter?

A napelem a Nap fényét felhasználva panelek, és cellák segítségével fejlesztenek elektromosságot. Az inverter pedig a napelemes rendszer egyik legfontosabb része, ami úgy hasznosítja a létrejött elektromosságot, hogy a cellák által generált egyenáramot a hálózatival megegyező váltóárammá alakítja. Nagyon fontos az inverter megfelelő méretezés, mert az egész napelemes rendszer teljesítménye függhet tőle, ami így hatással van a megtérülési időre is. 

Miért válasszak napelemmel kombinált fűtési rendszert? 

A környezetbarát megoldás mellett, egy generálkivitelezés során talán az egyik legnagyobb érv a napelemes rendszerek mellett, hogy Magyarországon jók a besugárzási értékek, amik igencsak megnövelik a rendszer hatékonyságát. Emellett meg kell említeni az Európai Unió karbonsemlegességre törekvő energiapolitikai célkitűzéseit is, amely szerint Magyarországon az újonnan épülő családi házak energiaigényének 25%-át megújuló energiaforrásból kell ellátni. Ennek szabályozásáról az energetikai besorolási osztály gondoskodik.

2021-től pedig az építésügyi előírások szerint minden újonnan épülendő háznak minimum BB osztály besorolásba kell tartoznia, vagyis meg kell felelnie a maximum 100 KWH/m2/év energiaigénynek.

Mit jelent a BB energetikai besorolási osztály? 

Minden házépítés befejeztével az ingatlan használatbavételi engedélyének egyik elengedhetetlen része az energetikai besorolás. Egy újonnan épült családi ház esetében a jelenlegi szabályokat figyelembe véve az alábbiak lehetnek:

•   AA++ <40% minimális energiaigényű minősítés,
•   AA+ 40-60% kiemelkedően nagy energiahatékonyságú minősítés,
•   AA 61-80% közel nulla energiaigényre vonatkozó minősítés,
•   BB 81-100% közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek megfelelő minősítés.

Az ingatlan akkor felel meg a BB energetikai besorolásnak, ha energiaigényt legalább 25 %-ban megújuló energiaforrás biztosítja. Ami annyit jelent, hogy egy generálkivitelezés során a fűtés, hűtés és melegvíz biztosítására olyan lehetőségek közül lehet választani, mint a napelem, hőszivattyú, napkollektor, és/vagy ezek kombinációja. A megfelelő fűtési rendszer kiválasztása azonban kevés ahhoz, hogy otthonunkat télen melegen, nyáron pedig kellemes hőmérsékleten tartsuk, ezért a szabályzat az épületszerkezetre, építőanyagokra és hőszigetelésre is kitér. A hőszigeteléssel kapcsolatban, pedig ne hagyd ki a legjobb hőszigetelésről szóló írásunkat.

Amennyiben szeretnél többet megtudni a napelemes fűtési rendszerekről, vagy a generálkivitelezés folyamatáról Kecskemét városában, a Legohome csapata a hét bármely napján örömmel áll rendelkezésedre.